Interjú

Elég rendesen felforgatta az utóbbi hónapokban a tradicionális hard rock és heavy metal hívek lelkivilágát a svéd Civil War és első nagylemeze, a The Killer Angels. Mindez persze nem csoda, hiszen a név valóban új, de akiket takar, korántsem nyeretlen kétévesek: a zenekar hangszeres szekcióját Rikard Sundén és Oskar Montelius gitárduója, Daniel Mullback dobos és Daniel Mÿhr billentyűs, azaz a Sabaton tavaly lelécelt négy tagja alkotja, kiegészülve Stefan Eriksson basszerrel, a fronton pedig az utóbbi tíz év egyik legátütőbb erejű európai rock/metal hangja, Nils Patrik Johansson (Astral Doors, Wuthering Heights, Lion's Share) áll. Ha mindez nem lenne elegendő, a csapat a budapesti MetalWar Festen adja majd karrierjének első egész estés koncertjét is. A formáció körüli aktualitásokról az aranytorkú Nils Patrikkal beszélgettünk.

Augusztus elején a norvég Smash Fabric kiadó révén a nemzetközi vizeken is bemutatkozott a szegedi The Void, akiknek második, Unraveling című albuma Magyarországon május óta már hozzáférhető volt. A futurisztikus hangulatú, brutális, de kellően fogós és dallamos modern metalban utazó zenekar méltán tarthat számot a Soilwork, Scar Symmetry, Raunchy és hasonló vizeken evező bandák híveinek érdeklődésére. Mivel a Bon Jovi Livin' On A Prayerének cyberpunk-feldolgozásával megspékelt lemez a mi tetszésünket is igencsak elnyerte, Kovács Dániel gitárossal cseréltünk eszmét a The Void körüli aktualitásokról.

Ugyan csak elkészülte után hosszú hónapokkal, de végre hivatalosan is forgalomba került a Miserium debütáló albuma, a Return To Grace. A komplex, szövevényes dalszerkezetekben, rétegzett hangszerelési megoldásokban gondolkodó, de ugyanakkor a fogós dallamokról sem elfeledkező progresszív metal csapat bemutatkozása bátran ajánlható mindenkinek, aki szereti a Pain Of Salvation, az Opeth vagy a Nevermore zenéjét, de a Miserium muzsikája nem merül ki ennyiben, a hatásokból sikerült valami sajátot összegyúrniuk. Kérdéseinkre Tari Szabolcs énekes/gitáros és Iványi Álmos énekes/gitáros/billentyűs válaszolt.

Nyár elején jelent meg a Magma Rise második nagylemeze, a The Man In The Maze, amely megbízhatóan srófolta még magasabbra a lécet, mint a csapat első produkciója, a Lazy Stream Of Steel. Az egykori Mood két tagja, Holdampf Gábor énekes – aki itt basszusgitározik is – és Hegyi Kolos gitáros, illetve a Neck Sprainből vagy Ákos mellől ismert Bánfalvi Sándor dobos mellől a debüt óta eltűnt Janó Mihály gitáros, felállásuk pedig a Sunday Furyből ismert Herczeg Lászlóval lett teljes. Mint Kolostól megtudtuk, a csapatban kiváló a hangulat, és ha minden jól alakul, még egy komoly európai turné is kinéz nekik valamikor a jövőben.

Noha az angliai Huddersfieldből származó Evile zenéje szoros rokonságot mutat a klasszikus Bay Area thrash zenekarokkal, már első lemezeiken is markánsan megmutatkozott a banda sajátos megközelítése és dallamvilága, a friss album, a nemrég kiadott Skull pedig talán minden eddigi munkájuknál kiérleltebb, jobb dalokkal teli munka lett. A zenekar nemrég a Kreatorrel turnézott, mi pedig e körút dublini állomásán kaptuk el Matt Drake énekes/gitárost és Joel Graham basszusgitárost egy kedélyes beszélgetésre - vagyis még valamivel az aktuális album megjelenése előtt.

Még tavaly év végén került a boltokba a debreceni Neokhrome e formában és e név alatt első, ha a Neochrome-ként produkált előzményeket is tekintetbe vesszük, harmadik nagylemeze, a Perihelion, amely azóta mind itthon, mind külföldön igen kedvező fogadtatásra talált. A zeneileg a korábbi iránytól némiképp elkanyarodott, brutális, ám atmoszférikus, egyedi black metalban utazó formáció azóta dobogós helyezést ért el a Wacken Metal Battle tehetségkutató magyarországi fordulójában, és ugyan nem koncerteznek orrba-szájba, nevüket vélhetően igen sokan ismerték meg az utóbbi hónapokban. A figyelemre méltó zenekarból Vasvári Gyula énekes/gitárossal beszélgettünk.

„Nagyon kedves, de szerintem teljesen készen van, ne számítsatok semmire" – legalább öt különböző ember fogadott minket ezekkel a szavakkal a Hegyalja Fesztivál főszínpadának backstage részében, ahová azért érkeztünk, hogy a metal színtér egyik legismertebb figurájával, a Down jelenlegi és a Pantera egykori frontemberével találkozzunk. Aztán mint oly sok esetben, itt is kiderült, hogy a helyzet nem teljesen ez, és csak annyi igaz a figyelmeztetésekből, hogy Phil Anselmo tényleg roppant kedves és közvetlen. „Készen" azonban nem volt: megfontoltan, lassan és választékosan beszél, figyelme száz százalékos, a begyógyult szemek és az impulzivitás pedig inkább egyfajta alapállapotnak tűnik nála, ami akár összefüggésben is lehet az elmúlt húsz év híresen egészséges életvitelével. De még ez sem feltétlenül biztos. És természetesen vannak olyan vonásai is, amelyeket sem az írott szöveg, sem a fotók nem képesek teljes egészében visszaadni: ilyen Phil mély, színpadi színészeket idézően karakteres beszédhangja, széles, nagy gesztusai, netán hihetetlen, gumifejű grimaszai. Meg persze az a leírhatatlan, átható tekintet, amellyel – ehhez sem férhet kétség – a pillanat töredéke alatt felméri a vele szemben ülőt, és a velejébe lát.

Rendkívül kínos felvezetés után megkettőződve működik a novemberi bírósági döntésig Seattle elsőszámú heavy metal csapata, a Queensryche. A Geoff Tate énekestől igen ocsmány körülmények között megvált zenekar hangszeres szekciója a Crimson Gloryból ismert Todd La Torre frontemberkedése mellett folytatja, és már az eddigi koncerteken is lenyűgözték a tábort a banda fénykorára épülő, hosszú-hosszú évek óta nem hallott ritkaságokat is tartalmazó műsorral. A múltból persze elég vitatható lenne megélni ebben a formában, és a csapatnak nem is ez a terve: a június 22-én megjelenő, simán csak a zenekar nevét viselő új lemez korszakhatárt jelent Michael Wiltonék életében, és jó hír, hogy október 23-án Budapesten is bemutatkozik majd az új felállás. Ugyan eredetileg Scott Rockenfield dobossal beszélgettünk volna az aktuális történésekről, a telefonvonal végén a megadott időben végül az új énekes jelentkezett be – amit Todd bőbeszédűsége fényében cseppet sem bántunk.

Áprilisban jelent meg a Bálnalovas első nagylemeze, amely a Holdraforgó címet kapta. A formáció központi figurája Polonkai Tamás gitáros, az igen szépemlékű Polly Is Dead egykori dalszerzője, aki eredetileg sajátos projektként indította a csapatot, ami azonban azóta hagyományos zenekarrá fejlődött. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a zenekar a hazai színtéren hiánypótlónak számít a '90-es évek első felét idéző hatásaival és sajátos szövegeivel, és az első visszajelzések alapján a Holdraforgó a közönség ízlésével is találkozott. Polonkai Tamást kérdeztük a nevében sem szokványos formáció létrejöttéről, amolyan bónuszként pedig a banda Török című új klipjét is bemutatjuk.

Sokan óva intik az embert attól, hogy találkozzon régi kedvenceivel, és mi tagadás, nekem is akadtak rajongóként kiábrándító találkozásaim, azonban régi zenei példaképem, Mille Petrozza szerencsére nem a keserű emlékeimet gyarapította. Bár sok helyen sokfélét lehet hallani a esseni thrash legenda gitáros/énekeséről, előttem egy nagyon barátságos, közvetlen és mindenféle sztárallűrtől és túlhízott egótól mentes zenész képe körvonalazódott már a beszélgetés elejétől fogva. A Kreator főnökét a zenekar aktuális dublini koncertje előtt sikerült mikrofonvégre kapni.

Nyolc év után jelentkezik új lemezzel a Sex Action, Magyarország elsőszámú dirty rock csapata. Az Olaj a tűzre című album ugyanakkor nem egyedül a hosszú kihagyás miatt fontos a zenekar karrierjében, hanem azért is, mert itt debütál az alapfelállást képviselő Mátyás Attila – Zana Zoltán tengely mellett a két új tag, Vékony „Áfonya" Sándor énekes és Bense Sándor basszusgitáros. Az ízig-vérig a klasszikus Sex Action hangzás és érzésvilág jegyében fogant album garantáltan sokakat meglep majd erejével, mi pedig Matyival beszélgettünk a zenekar körüli aktualitásokról.

Slayer, Down, Newsted, Asking Alexandria, Coal Chamber, Skindred, The Devil Wears Prada, Every Time I Die, Ensiferum – csak ízelítő abból a kínálatból, amely Tokajban vár a rockrajongókra az idei Hegyalja Fesztiválon június 25-30. között. A rendezvény nem csak az egyik legpatinásabb nyári fesztiválnak számít Magyarországon, hanem rock/metal szempontból is évek óta a legrelevánsabbak közé tartozik, és amint a névsorból látszik, mindez 2013-ban sem lesz másképp. A Hegyalja főszervezőjével, Bukovinszky Bélával beszélgettünk arról, mire számíthat, aki idén Tokajban tölti június utolsó hetét.

A Kingdom Come a '80-as évek második felének legellentmondásosabb hard rock zenekarai közé tartozott. Az akkori Nyugat-Németországból Los Angelesbe költözött énekes/dalszerző, Lenny Wolf által vezetett csapat már 1988-as első lemezével is milliós sikereket aratott, ám muzsikájuk roppant nyilvánvaló Led Zeppelin áthallásai ezzel párhuzamosan a gúny céltáblájává tették őket. Maga Jimmy Page is kifejezte ellenérzéseit velük szemben, Gary Moore pedig dalt is írt róluk a beszédes Led Clones címmel, amelyet Ozzy Osbourne énekelt fel. A banda bivalyerős dalokkal teli korai albumai ennek ellenére kiállták az idő próbáját, bár a sikeres periódus csak viszonylag rövid ideig tartott. A '90-es évek közepén hazaköltözött Lenny ezzel együtt kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is folyamatosan életben tartotta a nevet, áprilisban pedig egy Outlier című, kimondottan meglepő új anyaggal jelentkezett. Erről és a múltról egyaránt beszélgettünk vele.

Hivatalosan is egy fiatal magyar zenész, Szende Balázs lett a progresszív fúziós-jazzes-rockos instrumentális muzsikában utazó, az egész világon kultikus tiszteletnek örvendő brit Ozric Tentacles dobosa. A Perfect Symmetryből, a Virrasztókból és saját RasaSound formációjából ismert ütőst a nem mindennapi lehetőségről és a jövőről kérdeztük.

Április közepén jelent meg Freakbeat címmel a budapesti The Trousers új, sorrendben harmadik nagylemeze, amely méltán tarthat számot a nyers, garázsos rock'n'roll vonal híveinek érdeklődésére. Az album egyik érdekessége, hogy a Real Deep Groove című dalban Nicke Andersson (korábban The Hellacopters és Entombed, ma Imperial State Electric) játssza az egyik szólót, de nem kizárólag emiatt érdemes meghallgatni a stílus rajongóinak, pláne, hogy a budapesti rock'n'rollerek ügyeit egy svéd menedzsment intézi a jövőben. Kőváry Zoltán énekes/gitárossal beszélgettünk.

Május 31-én a budapesti Akváriumban lép fel a Superbutt – utána pedig egy ideig nem lehet majd találkozni a csapattal, legalábbis ezen a néven biztosan nem. Az utóbbi tizenegynéhány év egyik emblematikus magyar modern rock/metal zenekara egy Schnitt című nagyszabású válogatással zárja le karrierje e szakaszát, és az utolsó felállás hamarosan más néven folytatja majd tovább a zenélést. A mostani leosztás fő zenei motorjával, Kovács Attila gitárossal beszélgettünk a döntés hátteréről, és természetesen Vörös András énekest, a banda egyetlen eredeti tagját is megkérdeztük az elmúlt tizenhárom évről.

Áprilisban jelent meg A Tűz jegyében címmel az Ossian új nagylemeze, amely sorrendben már a tizenkilencedik stúdióalbum az egyik legpatinásabb magyar heavy metal zenekartól. Az anyag az első hónap eredményei alapján nagy siker, és Paksi Endre a Shock!-nak adott interjújában elmondta: a következő időszakban fokozatosan emelik majd az új szerzemények arányát a koncertprogramban is. A zenekar énekesét emellett természetesen dalszerzésről, stúdiómunkálatokról, illetve az új dobosról, Kálozi Gergelyről is kifaggattuk.

Márciusban lépett fel Budapesten egy speciális akusztikus műsorral Eric Martin. A Mr. Big végig rendkívül közvetlen és barátságos frontemberétől elméletileg csak tizenöt percet kaptunk az interjúra közvetlenül a koncert előtt, de végül szinte nekünk kellett szabadkozva távoznunk, miután egyszemélyes stand up comedyvel szórakoztatott bennünket az amúgy is hosszabbra nyúlt beszélgetés után – pedig állítása szerint igencsak fáradt volt...

Európában ritkán mozog a Skid Row, így errefelé az utóbbi hét évben leginkább csak akkor hallottunk a '80-as évek végének egyik legsikeresebb hard rock csapatáról, amikor ex-énekesük, Sebastian Bach nyilatkozatai kapcsán kerültek be a hírekbe. Most azonban hosszú kihagyás után New Jersey büszkeségei visszatértek, és igaz, hogy csak egy EP-sorozat első darabját dobták piacra United World Rebellion – Chapter One címmel, a kiadvány még így is sokkal inkább közelít a banda első három albumán megismert stílushoz, mint a kísérletezősebbre vett legutóbbi, már Johnny Solinger énekessel készített két nagylemez. Rachel Bolan, a zenekar basszusgitárosa és egyik fő dalszerzője a Shock!-nak elárulta: a csapat remekül érzi magát a bőrében, és a folytatásra ezúttal biztosan nem kell hosszú éveken át várni.

Stabil szólógitáros nélkül kezdte meg januárban az új album munkálatait a dán Volbeat, ám úgy alakult, hogy miután magukra zárták a stúdió ajtaját, meglelték a megoldást a jó ideje húzódó személyi kérdésekre. A csapat tevékenységét producerként felügyelő Rob Caggiano csatasorba állításával teljes lett a kép, az Anthraxből mindössze hetekkel korábban távozott gitáros teljes állásban is csatlakozott az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő hard rock/metal zenekarához. A közös munka gyümölcse Outlaw Gentlemen & Shady Ladies címmel került nemrég a boltokba, a banda máris intenzíven turnézik a tengerentúlon, a fesztiválszezont azonban természetesen Európában töltik, és jó hír, hogy június 18-án Magyarországon is újból fellépnek. Mindez elegendő indokot szolgáltatott számunkra ahhoz, hogy elbeszélgessünk egy kicsit a Volbeat legújabb tagjával.

Az elsősorban a Blind Myself dobosaként ismert Jankai Valentin 2009 óta jelenteti meg szólóanyagait, melyeken minden hangszer neki köszönheti megszólalását, az ő énekhangját hallhatjuk, sőt, a hangmérnöki feladatokért és a vizuális megjelenítésért is ő felel. Legutóbbi, Synergy című hanganyaga egyszerre válthat ki tetszést mind a Toto, mind a Meshuggah kedvelőiből, de különösen a dallamok és a fémes zúzás érdekes ötvözetének rajongói süvegelik majd a nyughatatlan, a töretlen fejlődésben hívő multiinstrumentalistát, akit természetesen zenekaráról és a rá ható apai ösztönzőerőről is kérdeztünk.

Masters Of Metal névre hallgat az az új csapat, amely valójában nem is annyira új, mint első látásra tűnik: a zenekarban a kultikus US thrash/power/speed metalos Agent Steel hangszeresei játsszák azt a zenét, amivel legendás hírnévre tettek szert a fémzene fénykorában. A híresen különc John Cyriis énekessel leszállított 1985-ös Sceptics Apocalypse és 1987-es The Unstoppable Force albumok, illetve a kettő között megjelentetett Mad Locust Rising EP a '80-as évek emblematikus amerikai heavy metal művei közé tartoznak, de a banda a Bruce Hall vokalizálásával ellátott három újkori anyaggal is méltó maradt a névhez. Noha a régi témákat a Masters Of Metal is műsoron tartja majd, Juan Garcia gitáros a Shock!-nak adott interjújában még ennek ellenére is igyekezett hangsúlyozni, hogy ez egy teljesen új fejezet.

Holnaptól... címmel tavaly ősszel jelent meg a ZBB bemutatkozó lemeze, ami így önmagában talán nem mond sokat mindenkinek, pedig a dallamos hard rock/AOR vonalon mozgó zenekar vezetője a többek között a Korálból vagy Tunyogi Péter mellől ismert Fischer László gitáros, énekese pedig Kiss Zoltán, aki többek között az Iron Maidnemben, az Age Of Nemesisben vagy az EGO Projectben bizonyította az utóbbi években, hogy Magyarországon párját ritkító adottságokkal rendelkezik. A rajtuk kívül még Nagy Zsolt billentyűst, Krecsmarik Gábor dobost és Tolmacsov György basszusgitárost rejtő formáció már második albumán dolgozik, és közben rendszeresen koncerteznek is. A ZBB történetéről és a banda körüli aktualitásokról Fischer Lászlóval beszélgettünk.

Ezúttal a legutóbbi, kemény fél évtizednyi kihagyáshoz képest gyorsabb tempóban szállította le új nagylemezét a svéd Spiritual Beggars, az egykori Carcass és jelenlegi Arch Enemy csodagitáros Mike Amott klasszikus hard rock/metal projektje. A csapat az évek során fokozatosan jutott el a kezdeti idők súlyos, elsősorban a Black Sabbath és a Trouble ihlette doomos muzsikájától a '70-es évek minden zenei szépségét egyesítő, riffelős retro hard rockig, az Earth Blues pedig már a második albumuk a görög Apollo Papathanasio énekessel a mikrofonnál. Az aktuális lemezről és a csapat terveiről Sharlee D'Angelo basszusgitárossal nyílt alkalmunk eszmét cserélni.

Akusztikusra hangszerelt dalokkal lép föl a budapesti Wave hanglemezboltban április 20-án, a Record Store Day – lemezboltok nemzetközi napja – keretében a nemrég új, második lemezét, a Lathe Of Heavent már egy északi miniturnén bemutató Corrodal zenekar. Az énekes nélkül muzsikáló szextett öthatodát – Kőnig Ferenc dobost, Márton Attila gitárost, Györe Mihály basszert, Soltész Gergely didgeridoo-s/ütőst és Kovács Viktor digeridoo-st – nemcsak a litván árvaházbeli koncertjükről, az Égi eszterga című Ursula K. Le Guin-regény inspirációjára készült konceptuális albumról, de a bakelitlemez iránti szenvedélyes vágyukról is kérdeztük. Ám válaszaikból jóval többet is megtudtunk róluk.

Hazai vizeken mindenképpen 2013 egyik eddigi kiemelt jelentőségű híre, hogy újjáalakult a '90-es évek első felének egyik legnépszerűbb magyar hard rock zenekara, a Sing Sing. A csapat mostani felállásában négy régi tag zenél: Lévai Hangyássy László basszusgitáros, Csarnoki Antal gitáros, Váry „Marci" Zoltán gitáros (aki annak idején dobolt a csapatban), illetve Boros „Pöpi" Péter, az első két album dobosa, a frontember pedig Sipos Tamás, akit az Irigy Hónaljmirigyből lehet ismerni. Az Abaházi testvérek nélkül újraindult csapat idén három koncertet ad, az élő bemutatkozás május 16-án lesz a Zöld Pardonban, Váry Marci pedig érdeklődésünkre minden lényeges információt elárult a rebootolt Sing Singről.