Interjú

Ha úgy nézzük, a Watch My Dying a jelenkori underground klubélet egyik legaktívabb szereplője, a másik oldalról viszont negyedik éve hivatalos kiadvány nélkül „parkoló" sötét lova. A karácsonyra végre megérkezett friss EP, a 4.1 kapcsán elsősorban e furcsa ellentmondást kellett volna feloldanunk. Ezzel szemben rátaláltunk egy, öniróniáját és humorérzékét az évek során tökéletesen konzervált társaságra, akik jó ideje kizárólag saját elvárásaik szerint dolgoznak, ráadásul csak a humorban nem ismernek tréfát. A szükségesnek vélt komolytalansággal megtámogatott kérdéseinkre a zenekarvezető/bőgős Eszenyi Imre adott kimerítő választ, de olykor Bori Sándor gitáros és Veres Gábor énekes is be(le)szólt.

Jó tíz éve már annak, hogy újjáalakult a Stryper, minden idők legsikeresebb keresztény hard rock/metal zenekara, a Sweet testvérek, az énekes/gitáros Michael és a dobos Robert vezette csapat azonban csak az ősszel kiadott No More Hell To Pay lemezzel jelentette meg azt az albumot, amit a fanatikusok azóta vártak tőlük. A stílusában és színvonalában minden túlzás nélkül a Stryper fénykorát idéző anyag kapcsán Michaellel nyílt alkalmunk elbeszélgetni. Az idén 50 éves énekest annak idején sokan borult vallási fanatikusként igyekeztek beállítani – mi ebből semmit sem érzékeltünk, Sweet mester azonban pont olyan barátságos volt, mint azt egy, a felebaráti szeretet elsőbbségét hirdető zenekar főnökétől várná az ember.

Wagner Reloaded – Live In Leipzig címmel speciális koncertlemezt jelentetett meg novemberben az Apocalyptica. A finn csellómetalosok az MDR Lipcsei Szimfonikusokkal dolgoztak az anyagon, amelynek elsődleges különlegességét az adja, hogy a zenekar új szerzeményeket alkotott a kétszáz éve született legendás zeneszerző, Richard Wagner élete és munkássága alapján, és mindezt a számos díjjal büszkélkedhető táncos-koreográfus, Gregor Seyffert segítségével állították színpadra Lipcsében. Jövőre ugyanakkor egy hagyományos stúdióalbum is várható tőlük – már persze amennyire egyáltalán születhet hagyományos zene egy ilyen felállású csapat műhelyében. Mikko Sirénnel, a csapattal 2003 óta dolgozó dobossal beszélgettünk az aktuális kérdésekről.

Guinness-rekordot állított be a Tankcsapda, akik ősszel újramaszterizálva, új csomagolásban, nyomott áron ismét kiadták karrierjük összes nagylemezét: a zenekar hetekre bevette az első tizennégy helyet a MAHASZ eladási listáján. Lukács László énekes/basszusgitáros, Fejes Tamás dobos és Sidlovics Gábor gitáros jelenleg éppen a szokásos évvégi üzemmódban tevékenykedik, 2013-at a hagyományos debreceni nagykoncerttel zárják majd december 28-án, a Főnix Csarnokban, és természetesen már konkrét tervekkel rendelkeznek 2014-re nézve is, amikor negyedszázados jubileumát ünnepli a zenekar. Jövőre sok minden egyéb mellett új Tankcsapda lemez is érkezik majd, Lukács Lacival azonban ezúttal elsősorban mégis az újrakiadásokról beszélgettünk, még ha természetesen egyéb aktualitások is szóba kerültek.

Idén húsz éve alakult meg Magyarország legpatinásabb, nemzetközi szinten is elismert black metal csapata, a Sear Bliss. A szombathelyi fogat a '90-es években az első hazai metal zenekar volt, amely kijutott a nemzetközi porondra, és azóta is igen sok minden történt velük, így nem csoda, hogy a jeles évfordulót december 6-án, pénteken egy nagyszabású koncerttel ünneplik meg, ahol az alkalomhoz illően minden lemezt megidéznek majd néhány dal erejéig. Nagy András énekes/basszusgitárossal, a Sear Bliss vezetőjével beszélgettünk.

December 1-jén ismét Budapesten lép fel a Pro-Pain, akiknek a neve elől immáron elhagyhatjuk a kötelező „New York-i" toldatot, hiszen a banda főnöke, Gary Meskil énekes/basszusgitáros pár évvel ezelőtt a délnyugat-floridai Sarasotába helyezte át a székhelyét. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy a folyamatos napsütés hozta-e vissza a '80-as évek óta a hardcore/crossover színtér prominens figurái közé tartozó Meskil csúcsformáját, az azonban biztosnak látszik, hogy sok-sok év óta, sőt, akár évtizedes távlatban mérhetően sem készült olyan meggyőző album a banda műhelyében, mint a friss The Final Revolution. Garyvel beszélgettünk az anyagról.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a budapesti Apey & The Pea első nagylemeze, a Devil's Nectar, amely nyugodtan nevezhető az utóbbi évek egyik legígéretesebb hazai bemutatkozó albumának. A súlyos, groove-os zenék kedvelői egy ideje teljes egészében letölthetik a lemezt a zenekar honlapjáról, a trió pedig máris megkezdte a munkát a folytatáson, amely 2014-re várható. A csapat frontemberét, a Neck Sprain jelenlegi felállása élén is domborító Áron Andrást, azaz Apit kérdeztük ki az aktualitásokról.

Október közepén ismét fergeteges koncertet adott Budapesten a connecticuti Fates Warning. Az elmúlt harminc év egyik legfontosabb progresszív metal zenekara idén ősszel kilenc évnyi szünet után tért vissza a színre a Darkness In A Different Light című remekül sikerült új albummal, amely az első hetek eredményei és visszajelzései alapján nem is okozott csalódást a tábornak. Joey Vera basszer pár hete már mesélt nekünk a lemezről, és mint azt Jim Matheos gitárostól megtudtuk a buli után, annyit akarnak turnézni vele, amennyit csak lehet. Matheos tarsolyában azonban más is rejlik - hogy mi minden, az alábbiakban kiderül.

November 16-án a budapesti Barba Negrában ünnepli a zenekar fennállásának huszadik évfordulóját a Black-Out. A zenekar jelenlegi felállása mellett az összes régi tagot felvonultató speciális buli kapcsán Csányi Szabolcs gitáros válaszolt néhány villámkérdésünkre.

Magyarország punk rock, de ne is szűkítsük le így, simán csak rockzenei életének egyik megbízható alapbandája az idén harmincadik (!) születésnapját ünneplő Auróra, akik időnként a háttérbe húzódva ugyan, ám mindvégig jelen voltak a hazai színtéren. Idén kiadott, visszatérésnek is tekinthető lemezük, a Még nem ez a tréfa vége igen sok ponton hoz akár élesnek is nevezhető változást a megszokott jellemzők közé, nem mellékesen pedig remek apropót szolgáltatott arra, hogy átfogóan gyalogoljunk végig a banda három évtizednyi történetén. Az énekes/gitáros Vígó/Vigi pedig készségesen felelgetett kérdéseinkre, ráadásul még arra is figyelt, hogy helyenként egy-két Auróra sláger címét is elrejtse a válaszokban.

Csak a zene címmel jelent meg az októberi HammerWorld magazin mellékleteként a Depresszió első hagyományos értelemben vett koncertlemeze. Halász Feri énekes/gitárost kérdeztük a kiadvány megjelenésének miértjéről, illetve arról, mi várható a csapattól a következő időszakban.

Lukács Péter, azaz Peta nevét annak idején az 1996-os Ki Mit Tud egyik nyerteseként ismerte meg az ország. A gitáros azóta rengeteg különböző projektben vett és vesz részt a European Mantrától a Bikiniig, saját szólóalbuma azonban – bár folyamatosan léteztek rá elképzelések – késett. Ennek az állapotnak szerencsére november 18-án vége szakad, ugyanis ezen a napon jelenik meg a War And Peace című album. A számos jónevű vendéget felsorakoztató, igen változatos nagylemez bizonyosan nem olyan, amit talán sokan várnának Petától, ám az anyag ismeretében bizton állíthatjuk: bárkinek érdemes meghallgatni, aki fogékony a virtuóz gitárjátékra épülő, ám egyszersmind roppant dalcentrikus, számtalan irányba nyitott rock/metal muzsikára. Erről az albumról és még sok minden másról beszélgettünk a főszereplővel.

Pár hónappal ezelőtt jelent meg a mohácsi I Told U zenekar első hivatalos kiadványa, A nívó című EP. A zenekar egy manapság nem annyira felkapott stílusban utazik, hiszen hip hopos hatásokkal feldobott, de mégis riffelős, groove-os rock/metal muzsikát nyomnak olyan mesterek nyomdokain, mint például az atlantai Stuck Mojo. Nekünk tetszett a bemutatkozó minialbum, így beszélgettünk egyet a sajnos már csak néhai Solar Screamből is ismert Harich Gábor énekes/gitárossal.

Felbukkanása idején sokan csak legyintettek a floridai Triviumra, mondván, röhejesen fiatalok még, lehetetlen, hogy ennyi idősen képesek lesznek stabilan megkapaszkodni a metal színtéren, pláne tartani az áttörést meghozó 2005-ös Ascendancy lemez színvonalát. A Matt Heafy vezette zenekar azóta egyértelműen rácáfolt a kétkedőkre, bár azt nem lehetne állítani, hogy közben végig megmaradtak volna egy irányvonal mellett: noha alapkarakterük megmaradt, a csapat azóta úgyszólván minden produkcióján máshová helyezte a hangsúlyokat. Nem kivétel ez alól a friss Vengeance Falls nagylemez sem, a Trivium immáron hatodik albuma, amely ismét egy tradicionálisabb szabású, direktebben thrashes vonalon mozog. Corey Beaulieu szólógitárossal beszélgettünk.

A Soulfly alapvetően egyszemélyes zenekarként él a köztudatban, különösebben mégsem bántuk, hogy úgy alakult: Max Cavalera helyett ezúttal Tony Campos basszusgitárossal nyílik alkalmunk egy telefonbeszélgetésre. Szinte felsorolni is nehéz, hol fordult meg karrierje során a metal színtér egyik legálláshalmozóbb basszere: Static-X, Otep, Ministry, Prong, Asesino, Possessed... Így aztán nem is lehetett kétséges, hogy az idén pont 40 éves Tony jó beszélgetőpartner lesz, és ha már így jött ki a lépés, a Savages című friss Soulfly mű mellett természetesen a nemrég kiadott, és állítólag már tényleg utolsó Ministry album, a From Beer To Eternity kapcsán is megkérdeztünk tőle pár dolgot.

Kevés hard rock zenekar írt le az elmúlt évtizedben olyan nyílegyenesen felfelé ívelő pályát, mint az Alter Bridge. Az ezredforduló egyik legsikeresebb bandája, a feloszló – majd időközben újjáéledt – Creed romjain alakult csapat októberben már a negyedik nagylemezét jelentette meg Fortress címmel, és nemcsak anyagaik egyre magasabb színvonala töretlen, hanem népszerűségük is egyre csak nő. Mark Tremonti gitáros, Myles Kennedy énekes, Scott Phillips dobos és Brian Marshall basszusgitáros a napokban ismét Európában koncertezik, és november 7-én Bécsben el is lehet csípni őket élőben. Addig is Scottot kérdezhettük az aktuális történésekről és az új mesterműről, az Alter Bridge eddigi talán legkerekebb, legerősebb munkájáról.

Október 19-én tartja immáron akár hagyományosnak is tekinthető őszi, budapesti nagykoncertjét a soproni Moby Dick. Magyarország változatlanul első számú thrash zenekara speciális programmal lép majd színpadra a Club 202-ben, mi pedig erről és egyebek mellett egyéb aktualitásokról is megkérdeztük Schmiedl Tamás énekes/gitárost, azaz Smicit.

Tom Keifer a '80-as évek második felének és a '90-es évek elejének egyik legsikeresebb amerikai hard rock muzsikusa volt: zenekara, a Cinderella élén sorozatban gyártotta a sokmillió példányban elkelt albumokat, és olyan hatalmas slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Nobody's Fool, a Gypsy Road vagy a Don't Know What You Got (Till It's Gone). A rajongókat ugyanakkor nem kényezteti el túl gyakran új dalokkal: a Cinderella utolsó lemeze, az 1994-es Still Climbing óta Keifer 2013-ban jelentetett meg először új szerzeményeket. Az idén már 52 éves énekes/gitáros/dalszerzővel telefonon nyílt alkalmunk elbeszélgetni.

Október 16-án ismét Budapesten, az A38 Hajón lép fel a connecticuti Fates Warning, az amerikai progresszív metal színtér egyik legfontosabb és legjobb zenekara. A csapat ugyan aktív volt az utóbbi években is, a lemezfrontra azonban korábban soha nem látott hosszúságú szünet után tértek vissza a friss Darkness In A Different Light albummal, amelyen egyszersmind debütál is a koncertekről már ismert új felállás Bobby Jarzombek dobossal, illetve a régi-új szólógitárossal, Frank Arestivel. A szokás szerint kiválóan sikerült új lemezről és a zenekaron belüli viszonyokról Joey Vera basszusgitárossal beszélgettünk.

Nyáron hat év lemezínség után tért vissza a színre az amerikai underground metal színtér egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő csapata, a Bruce Franklin és Rick Wartell gitárduó vezette chicagói Trouble. A The Distortion Field címet kapott új album mindenképpen korszakhatárt jelent a power/doom alapzenekar életében, hiszen ez az első a sorban, amelyen már nem az eredeti énekes, Eric Wagner hangja hallható, hanem egy tőle gyökeresen eltérő karakterű frontember, Kyle Thomas, akit szintén nem kell bemutatni senkinek, miután azelőtt többek között az Exhorder, a Floodgate vagy az Alabama Thunderpussy élén alkotott maradandót. Ugyan nem volt egyszerű menet, de végül sikerült összehoznunk egy kérdezz-feleleket az aranytorkú énekessel.

Augusztus elején nem mindennapi lehetőség nyílt a Kill With Hate előtt: a Wacken Metal Battle tehetségkutató hazai nyerteseként a súlyos death metalban utazó, egylemezes budapesti formáció felléphetett a kontinentális Európa legnagyobb, legrangosabb és legfontosabb metal fesztiválján, az idei Wacken Open Airen. Gyémánt Krisztián énekes a Shock!-nak elmondta: egyelőre még nem látták különösebb gyakorlati előnyeit a fellépésnek, ám így is maradandó élményben volt részük, és a nagyszerűen sikerült Voices Of Obliteration után már készülnek a következő nagylemezre is.

Új albummal ünnepli létezésének huszadik évfordulóját a norvég Ulver, akik ebből az alkalomból a megszokottnál is merészebb kísérletezésbe bonyolódtak az elektronikus hangzások és a komolyzene metszéspontjában. A Messe I.X–VI.X mindenképpen az év egyik legkülönlegesebb produkciója, egy pokoli mélységekbe alászálló, súlyos gondolatokkal ostromló, tiszta vizű örvény. A vezérfarkas, Kristoffer Rygg azonban ennél is többről, az életről, a világmindenségről meg minden egyébről is megosztotta velünk nézeteit.

Szeptember 27-én jelenik meg a Wisdom új nagylemeze, a Marching For Liberty, amelyen az olasz Rhapsody Of Fire torka, Fabio Lione is vendégszerepel, a csapat pedig még az ősz folyamán egy nagyszabású európai turnén mutatja be az anyagot a német Powerwolf előzenekaraként. A NoiseArt kiadó és a Rock The Nation koncertügynökség segítségével az elmúlt bő egy évben az egész kontinensen nagy sikerrel turnézott magyar heavy metal csapat előtt tehát komoly lehetőségek állnak, és Molnár Máté basszusgitáros a Shock!-nak elmondta: mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy maradéktalanul kihasználják ezeket.

John Waite ma már nem tartozik a legfelkapottabb arcok közé, de ezen nincs is mit csodálkozni. A brit születésű, de régóta az Egyesült Államokban élő énekes a The Babys nevű soft rock formációval, majd később szólókarrierje, illetve a platinalemezes AOR szupergroup Bad English révén eleget szerepelt már a médiában, és saját bevallása szerint manapság egyáltalán nem is érdekli az efféle nyilvánosság. A zeneipar játékaiban pedig még ennyire sem szeretne részt venni, főleg, hogy nem is szorul rá: Európa és az amerikai zenei tömegmédia ebből keveset érzékelt, de az idén már 61 éves énekes az utóbbi években lassan, fokozatosan, görcsmentesen haladva új karriert épített magának szólóban, méghozzá komoly rádiós sikerdalokkal. Az All Access címmel egy friss koncertlemezt kiadott Waite roppant barátságosan válaszolgatott, amikor telefonvégre kaptuk.

Eltelt két év, így menetrendszerűen érkezik szeptember 23-án az új Dream Theater album, amely rendhagyó módon a csapat nevét viseli, és az első a sorban, ahol már a Mike Portnoy helyére érkezett új dobos, Mike Mangini is a kezdetektől fogva teljes jogú tagként vett részt a dalszerzési munkálatokban. Nem kérdés, hogy a progresszív metal New York-i királyai ismét komoly lemezeladásokat és igen látogatott turnékat produkálnak majd az anyaggal, de vajon meggyőzik-e majd az új dalok a rajongótábor azon részét, amely bő egy évtizede a csapat megújulását követeli, és hangosan hiányolja a vonatkozó fórumokon az igazi ihletettséget a Dream Theater zenéjéből? Szűk negyed órát kaptunk James LaBrie énekes drága idejéből, és az általa elmondottak alapján a válasz akár igen is lehet.

Szeptember 8-án kerül a boltokba a norvég Satyricon új, sorrendben nyolcadik stúdiólemeze. A zenekar nevét viselő album ismét számos újdonságot és zenei kísérletet ígér, köztük olyanokat is, amelyeken sok rajongó garantáltan meglepődik majd. Azt, hogy az album sok vitát eredményezhet, már az első netre került dalok visszhangja is egyértelműen mutatja, a csapat dobosa, Kjetil-Vidar Haraldstad, azaz Frost ugyanakkor a Shock!-nak adott interjújában elárulta: véleménye szerint a Satyricon zenei veleje nem változott a korai időkhöz képest. A zenekar decemberben mindezt élőben is prezentálja majd Budapesten.